* Angel *
Ahogy beszállok az autóba, minden szempár rám szegeződik. Az arcom lángolni kezd, mert ehhez egyáltalán nem vagyok hozzá szokva. Hiába találkozok velük szinte minden nap, akkor sem kerülök hozzájuk ilyen közel. Őszintén szólva, számomra kínos, ha ennyire megbámulnak.
- Sziasztok!
- Csákány - köszönnek egyszerre a srácok.
- Hola chica! - mászik az arcomba hirtelen Daniel.
Már csak ő hiányzott az életemből. Van egy olyan érzésem, hogy a mozizás nem lesz egy leányálom. Biztos vagyok benne, hogy az egészet végig fogja dumálni, ugyanis vele nem lehet elmenni sehová sem.
Nagyot sóhajtok, majd köszönésképpen intek neki. Azt hittem, hogy ennyivel beéri, de úgy látszik megint tévedtem. A srác előrébb nyomul, hogy hangosabbra tudja venni a rádióban szóló zenét.
Ez még nem is lenne probléma, de Mills úgy gondolja, hogy remek hangja van, így elkezd nekünk énekelni. Nathan felé fordulok, hogy segítsen már rajtunk, de ő csak a fejét fogva nevet.
I believe I can fly.
I believe I can touch the sky - énekli a refrént jó hangosan.
Mivel senki sem szándékozik félbe szakítani, így kénytelenek leszünk az út további részében elviselni. Daniel, hogy jobb hatást érjen el, az éneklés mellé még mutogat is, ami nevetésre késztet. Nem szándékozom csatlakozni, hiába lett jó a hangulat, ugyanis pocsék hangom van.
A srácok csatlakoznak hozzá, így végre össze áll a banda. Nem számít, hogy van benne egy csomó hamis hang, én akkor is élvezem a produkciót. Úgy tapsolok, mintha egy koncerten lennék, és a fiúk ezt nagyon is élvezik.
Az út további része így telik el, miközben észre sem veszem, hogy megérkeztünk. Viszont arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fogunk megnézni. Bízom benne, hogy valami értelmesre fogunk beülni, amiben nincs sok nyálcsorgatás és véres mészárlás. Leginkább egy olyat szeretnék megnézni, amiben sok akció van, pici romantikával. Csak ne legyen benne "meghalok érted, nélküled az életem semmit sem ér" szöveg, mert attól idegbajt kapok.
Ahogy kiszállunk a kocsiból észre veszem, hogy a bejáratnál egy csapatnyi lány áll. Az egyik nagyon ismerősnek tűnik.
- Mindenki megvan? - kérdezi Aaron.
- Elméletileg.
- Hol van Daniel?
Idegesen kapkodom a fejem, hátha megpillantom valahol. Most szálltunk ki, erre rögtön eltűnik. Komolyan nyomkövetőt kellene rá rakatni, mert veszélyes egyedül elengedni bárhová is.
- Gyerekek nézzétek csak kik vannak itt! - kiált fel hirtelen Daniel a tömegben.
Mély levegőt veszek, mert eddig elfelejtettem lélegzetet venni. Nathanre nézek, aki aggódva figyeli az arcomat.
- Mi az?
- Olyan sápadt vagy. Minden rendben?
- Egy kicsit megrémültem attól, hogy ez a tökfilkó eltűnt, de már kutyabajom - feleltem egy legyintés kíséretében.
Nathan hirtelen megfogja a kezemet és egy gyors mozdulattal, a mellkasára von. Ettől a kedves gesztustól elakad a lélegzetem. Az illata azonnal megcsap, így kábultan nézek bele a szemeibe.
- Nyugi, vele semmi rossz nem történhet, ugyanis Ő maga szokta kreálni a bajt.
Hangosan felnevetek, mire a többiek értetlenül néznek ránk. Elpirulok, és amilyen gyorsan csak tudom eltolom magamtól Wildot.
- Na, drága gerle párocskám, ideje lenne bemenni, mert még a végén egy filmre sem fogunk beülni.
Ezzel teljesen egyetértettem, így kihúzva magam elindulok Daniel felé. Amint megpillantom a mellette lévő lányokat, abban a hitben vagyok, hogy becsajozott, de ekkor mindenki felém fordítja a fejét.
- Hát ti mit kerestek itt?
- Wild hívott fel minket, hogy szükséged van ránk. Hiszen te is tudod, hogy van ez. A lányok mindig tartsanak össze, ha idióta fiúkról van szó - felelte kacsintva Lydia.
- Randizásra is jó a mozi, ugyanis a legjobb hely arra, hogy egy pár összemelegedjen -felelte Mills.
- Erősen kétlem, hogy bárki is összebújna veled, hiszen senki sem akar egy film kellős közepén nyálat cserélni, egy olyan sráccal, aki másról sem tud beszélni, mint a farmon lévő állatairól. Ráadásul Harry Styles rajongó vagy, ami egy sráctól nem igazán menő.
- Álljunk csak meg egy pillanatra - emeli fel a mutató ujját Daniel. - Ki a fene mesélte be azt neked, hogy imádom a kis csávót? Nincs azaz Isten, hogy szeressem, hiszen a nagyanyámnak szebb a frizurája annál a gyereknél, - sőt bátran merem azt állítani, hogy a farmunkon lévő kecskének is menőbb a sérója.
Hangosan felnevetek a barátaim civakodásán, hiszen nincs olyan nap, hogy ők ketten ne esnének egymásnak. Lydiának mindig is nagy szája volt, főleg Millsel szemben. És mivel Nate haverja sem csendes, így sokszor kénytelenek vagyunk edzésen is végig hallgatni a sok hülyeséget.
- Ha nem ő a kedvenc énekesed, akkor ki?
- Én nem foglalkozok ilyenekkel, ugyanis nálam csak az a lényeg, hogy bulizós zene legyen.
- Ha egy buliban lennél, és tegyük fel, hogy lejátszanák mondjuk Harry egyik számát, akkor is szívesen ráznád rá a segged?
Úgy nézek a barátnőmre, mintha két feje nőtt volna. A mozi előtt képesek ilyenekről vitázni, amikor nem ide tartozik, hiszen nem egy koncertre jöttünk, ahol az énekest lehet kritizálni. Őket elnézve elég hosszú esténk lesz. Muszáj lesz oda figyelnem arra, hogy Daniel ki mellé ül, mert egy biztos, hogy Lydia mellé nem fog. Nem azért csinálom ezt, mert én köcsög akarok lenni, hanem azért, mert nem akarom filmnézés közben is őket hallgatni. Sőt abban is biztos vagyok, hogy ki is zavarnák a két nagyszájút. Hangosan fújtatok egyet, hiszen már kezd ebből egy kicsit elegem lenni, ráadásul kezdek a bejárathoz fagyni. Nathan látja rajtam, hogy fázok, így mosolyogva rám teríti a dzsekijét. Szorosan összehúzom magamon, majd felé fordulva halkan megköszönöm neki.
- Úgy érzem, hogy erre nem vagyok köteles válaszolni.
- Szóval csak rajongsz érte.
- Tuti, hogy azért emlegeted folyton őt, mert te rajongsz érte, csak félsz meg mondani a barátaidnak.
- Nekem nem ő a kedvencem, nagy okos.
- Befejeznétek már végre? Elhiszem, hogy szeretitek egymás vérét szívni, ami edzésen tényleg jó móka, de itt kint a hidegben nem igazán kellemes végig hallgatni.
- Angelnek igaza van srácok. Azért jöttünk, hogy kikapcsolódjunk.
- Na akkor húzzunk be jegyet venni még mielőtt lekéssük az utolsó vetítést is.
A barátaink előre mennek, mi pedig Nathannel utolsóként zárjuk a sort. Remélem a többiek olyan filmet választanak, amin sokat lehet majd röhögni, nem pedig sírni, hiszen semmi kedvem ahhoz, hogy az egereket itassam a szomorúságom miatt. A többiek azonnal megállnak a plakátnál, hogy szemügyre vegyék a most következő filmeket. Kis termetemnek köszönhetően semmit sem látok, így kénytelen leszek megvárni míg a srácok végeznek a tanulmányozásával.
- Basszus! - kiált fel az egyik srác, mire ijedten nézünk rá, hogy most mi a fene történt.
Értetlenül nézek Wildra, hogy mondjon már valamit, mielőtt totálisan sokkot kapnék.
- Én nem fogok valami nyálas szart nézni.
- Mik a lehetőségek? - kérdeztem nem túl bizakodóan.
- Szemfényvesztők kettő vagy a Szerelmünk lapjai.
- A második nem hangzik valami túl jól - feleltem nyúzott arccal.
- Még szép, hogy nem, mert ez egy csöpögős film. Ráadásul valami évfordulója van, amin tuti, hogy sok nyálcserélő idióta lesz - húzta el a száját kellemetlenül Nick.
- Srácok nézzétek a jó oldalát. Ezen a filmen össze lehet bújni.
- Hogy engem ez mennyire meghat - feleli Aaron nem túl vidáman.
A lányok többen vannak, mint a fiúk, így tuti, hogy a másodikra fognak szavazni, ugyanis a csapattársaim oda vannak a nyáladzásért. Éreztem, hogy nem kellett volna eljönnöm. Most végig kellesz néznem egy drámát. Nagyszerű, ennél már úgysem lehet rosszabb. Annyira elmerültem a saját gondolataimban, hogy észre sem vettem azt, hogy a csapattársaim veszekednek.
Hirtelen egy kéz ragadja meg a csuklómat, így megfordulva a tengelyem körül az illetőre nézek, aki nem más, mint a legjobb barátom.
- Te mit szeretnél megnézni?
- Hát bármit, csak ne romantikusat.
- Ezzel úgy látszik nem vagyok egyedül, és ahogy látom a fiúknak sem tetszik a dolog. Azt javaslom, hogy lógjunk be a másik filmre - feleli egy huncut mosoly kíséretében.
Fülig érő mosollyal lépek közelebb hozzá majd nem gondolva a következményekre átölelem a derekát. Az érintésemre megfeszül egy pillanatra, de azonnal viszonozza az ölelésemet. Legszívesebben itt maradnék a karjaiban, de tudom, hogy ez lehetetlen.
- Hé ti ketten! - szól ránk hirtelen Lydia.
Amilyen gyorsan csak lehet szétrebbenünk, nehogy félreértsék a helyzetet. Minden szempár ránk szegeződik, így az arcomra teszem a kezemet, még mielőtt észrevennék, hogy elpirultam.
- Mi az? Megbeszéltétek már, hogy melyik legyen?
- A lányok úgy döntöttek, hogy menjünk be a másodikra.
Na ettől féltem én. Bemenni egy olyan vetítésre, amiről úgy fogsz kijönni, mint egy zombi. Zsebkendő ugyan van nálam, de nem szándékozom használni. De viszont a tartalmát olvasva, ha tényleg erre fogunk bemenni, akkor szükség lesz rá. Hurrá ennél szebb pénteket el sem tudok képzelni.
- Na jól van emberek, akkor megveszem a jegyeket - kiáltja el magát hirtelen Lydia.
- Csak a lányoknak vedd meg, mert mi ugyan nem fogunk erre bemenni.
- De az előbb döntöttük el, hogy a másodikra megyünk be.
- Nem közösen döntöttük el, hanem ti - mutat a lányok felé Aaron.
Mondjuk ebben teljesen igaza van. A lányok azt hitték, hogy mivel többen vannak, így a fiúk bele egyeznek abba, hogy megnézik velünk együtt.
- Akkor mit szeretnétek? Háborús filmet?
- Na jó, elég volt! - kiáltom el magam, mire mindannyian felém fordulnak.
Muszáj lesz békét teremteni közöttük, mert képesek lennének ezen órákig vitázni, amit most nem hagyhatok. Azért jöttünk ide, hogy kikapcsolódjunk és nem pedig, hogy veszekedjünk.
- Tudom, hogy nem vagyunk egyformák. Nem szerethet mindenki mindent. Az úgy nem lenne fair. De csapattársak vagyunk az ég szerelmére! Mindig együtt hoztuk meg a legfontosabb döntéseket. Most is így kell tennünk, mert a vitatkozás nem vezet sehová sem. Ezért legyetek olyan kedvesek, hogy mindannyian leülünk és ezt az egészet szépen megbeszéljük. És nem akarok senkitől sem egy rossz szót hallani. Világos voltam?
A fiúk meg sem mernek szólalni, csak hevesen bólogatnak, a lányok pedig egy halk igennel válaszolnak. Legalább már nem zeng tőlünk az egész mozi.
- Támadt egy ötletem - szólal meg hirtelen Daniel.
- Na halljuk nagy okos.
- Üljünk be mind a kettőre, így mindenki jól jár.
- Benne vagyunk - felelik egyszerre a többiek.
Egy óra alatt végre ezt is elértük. Lydia mindenki előtt bejelenti, hogy ő szeretné megvenni a jegyeket, mi addig gondoskodjunk a kajáról. Danielnek ezt nem kell kétszer mondani, ugyanis ő az első, aki megjelenik a pultnál. Meg sem lepődünk ezen, hiszen mindene a hasa, de csakis a nők után. A fiúk, a nagy adag nachost választják, és mivel a legtöbb lány nem szeretne elhízni, így ők a kis adagból kérnek. Én rögtön a nagyot választom, mert nem foglalkozok ilyenekkel. Igaz, hogy nem kellene túlzásba vinnem, hiszen jól kell teljesítenem a pályán, de egyszerűen képtelen vagyok neki ellenállni. Ezért Mrs. Cross biztos, hogy ki fog nyírni, de emiatt ráérek később is rágódni. Most az a lényeg, hogy elfelejtsem a mai nap szarságait, és a gondokat pedig holnapra hagyom.
Amint a kezembe veszem a kedvenc mozis kajámat indulok is Lydia felé, aki, mint mindig most is Danielel vitatkozik. Nagyot sóhajtok, mert ezt sosem fogják abba hagyni. Egyszer érném már el azt, hogy megegyeznek valamiben. Megforgatom a szemeimet, majd gyorsan közéjük állok, hogy ezt az egészet ne tudják folytatni.
- Mi ütött már belétek megint?
- Daniel az edzőjük kártyáját használta a büfénél.
- Ez most komoly?
- Most miért fújjátok fel a dolgot? Egyszer úgyis el kell költeni, ami rajta van, és inkább erre menjen el a pénz, minthogy benézzünk egy sztriptíz bárba.
Még mindig tátott szájjal bámulom az idióta haverunkat. Fogadni mernék rá, hogy ezt direkt csinálta.
- Hát veled aztán nem megyünk sokra. Holnap reggel tuti, hogy kikapunk az edzőtől, és akkor jöhet a több órás szopás - feleli fancsali képpel Nate.
Mindannyian felsóhajtunk, és próbálunk megfeledkezni arról, hogy holnap nekünk lőttek.
Nem csak a fiúk fognak szívni emiatt, hanem mi is. Igaz, hogy nem tudtunk erről az egészről, de nem hagyhatjuk, hogy a srácok vigyék el a balhét. Túl csöpögősen hangzik, de amióta együtt edzünk, képesek vagyunk arra, hogy bármiben kiálljunk egymásért.
- Felesleges ezen rágódni, hiszen már kifizettük a kajáinkat, és visszacsinálni már úgysem tudjuk. De őszintén szólva én még a jegyeket is fizettem volna belőle - feleli Aaron pimasz mosollyal az arcán.
Hát meg kell hagyni a srácok nem szívbajosak. Edzésen is többször előfordult már, hogy a saját edzőjüket szívatták. Még tisztán emlékszem arra, hogy a sípját bekenték ragasztóval, mert már elegük volt abból, hogy folyton azt fújja, miközben keményen edzenek.
- Menjünk élvezzük ki ezt a mai napot. Reggel pedig szembeszállunk a terminátorral, ha úgy adódik.
- Kit neveztek terminátornak?
- Kristen nem hiába vagy te a legsötétebb a csapatban.
- Most miért bántasz?
- Mint ahogy az előbb is említettem, sötét vagy.
- De szőke a hajam.
- Hát én menten a falnak megyek, ettől a nőtől.
Igaza van Aaronnak. Annak ellenére, hogy remekül focizik, nagyon sötét, és ezt sajnos nem képes beismerni. De hát mi így szeretjük.
Mindenki sorbán áll a jegyszedőnél, míg én csendben a gondolataimba merülök. Eszembe jut az Adamnél töltött délutánom. Arra számítottam, hogy majd együtt töltjük a napot, miután kibékültünk. Csak, hogy ez mind romba dőlt. Szemétség volt tőlem megnézni a felvételi papírját, de esküszöm, hogy nem volt szándékos, hiszen úgy volt oda rakva, mintha valaki azt szeretné, hogy rátaláljak. Ez elég furcsa. Lehet, hogy túlzok, de nekem akkor is gyanús.
- Angel!
- Igen?
- Gyere, most már bemehetünk.
A legfelső sor közepén helyezkedünk el, így mindent látni fogunk a filmből. Sajnos, elég jól fogjuk látni a megrázó jeleneteket is. Remélem nem fogok itt mindenki előtt bőgni. Mondjuk ez nem lenne ciki, ugyanis lány vagyok, így a fiúk, ezt természetesnek vennék. Csak én nem rajongok a nyáladzásért sem pedig azért, hogy kisírjam rajta az életemet.
Kényelmesen elhelyezkedek, majd a tekintetemmel Danielt és Lydiát kezdem el keresni. Úgy látom, hogy elég messze ülnek egymástól, ami számomra megkönnyebbülés. Legalább csendben lesznek.
Még mielőtt elkezdődne a vetítés szétnézek a teremben. Egy csomó szerelmespár van itt. Remek, ennél szebb látvány nem is érhetne. Jobb lesz, ha inkább a falat nézem, minthogy szomorú legyek.
Hirtelen egy kéz kulcsolódik rá az enyémre, ami kizökkent a gondolataimból. A legjobb barátom aggódva néz a szemeimbe majd közelebb hajol, hogy más ne hallja a beszélgetésünket.
- Még meg gondolhatod magad.
Nem akarom tönkre tenni az estélyüket, csakis azért, mert ma szar napom van. Végig ülöm és legfeljebb, ha nem tetszik a film, akkor ismét elgondolkodok majd azon, hogy mihez kezdjek ezek után Adammel.
- Meg leszek.
- Biztos?
- Ha rád feküdnék és nyögdécselnék az azt jelenti, hogy nem bírom a nyáladzást a két főszereplő között.
Halkan felnevet, majd közelebb húzva magához egy puszit nyom a homlokomra. Ez a kedves gesztus a lelkemig hatol. Szeretném neki azt mondani, hogy hálás vagyok neki azért, hogy évek óta ilyen jó barátom, még akkor is, ha ezt meg sem érdemlem. De még mielőtt megszólalhatnék, a terem elsötétül, ami azt jelenti, hogy kezdődik a Szerelmünk lapjai. Oldalra pillantok, hogy megnézzem mit csinálnak a srácok. Hát ahogy látom egyiküket sem igazán érdekli a film, ugyanis képeket készítenek. Ezért érdemes volt beülniük. Nevetve megrázom a fejem, majd ismét a képernyőre szegezem a tekintetem. Sokszor hallottam már arról, hogy milyen jó a Szerelmünk lapjai. Remélem nekem is ez lesz róla a véleményem. Bár magamat ismerve, csak a számat fogom rajta húzgálni.
Öt perccel a kezdés után pislogni is alig merek. A szívem óriásit dobban annál a jelenetnél, amikor Noah csimpaszkodik az óriás keréken. Te jó Isten, még én szédülök helyette, ugyanis nagyon parázok a magasságtól. Nathan szorosabban fogja a kezemet, hogy visszanyerjem a nyugalmamat.
Viszont a pánikom ellenére végig követem az eseményeket. Noah rávette Alliet, hogy randizzon vele. Kár, hogy ilyen kitartó férfiak, csak a filmekben és a könyvekben léteznek.
Az együtt töltött idő alatt észre lehetett venni, hogy teljesen komolyan gondolják a kapcsolatukat. Szerelmesek voltak egymásba, és kitartottak egymás mellett, annak ellenére, hogy Noah nem volt gazdag. Viszont Allie szülei nem nézték jó szemmel ezt a kapcsolatot.
Sosem értettem, az ilyen filmeket. Attól, hogy még nincs pénze, a szeretet, ami a szívében lakozik, sokkal többet ér. Mert hiába van az illetőnek sok pénze, a szeretetet és a szerelmet nem lehet megvásárolni. Csak sokan ezt nem veszik észre, mert fontosabbnak tartják a társadalmi rangot, ami eléggé elszomorító.
Most, hogy annyira bele merültem a saját gondolataimba, egy picit lemaradtam. Gyorsan Nathan felé fordulok, aki le sem veszi a tekintetét a képernyőről.
- Basszus, annyira elbambultam, hogy le maradtam az előző jelenetről.
- A szülők szétválasztották őket.
Elkerekedett szemmel nézek rá, de félek, hogy ha a képernyőre nézek, akkor összetörik a szívem, mint annak a két szereplőnek. Tudom, hogy azt ígértem, nem fogok nyáladzani, sem sírni, de akkor sem vagyok érzéketlen, attól függetlenül, hogy ez csak egy film.
- Ez nem fair - biggyesztem le az ajkaimat szomorúan.
- Ahhoz, hogy szépen süssön a Nap egy kapcsolatban, túl kell élni egy nagy vihart.
- Mikor lettél te ennyire nagy költő?
- Amióta buknak rám a csajok.
Nevetve rácsapok a vállára, mert tudom, hogy ezt azért csinálta, hogy jobb kedvre derítsen.
Oldalra pillantok, hogy megnézzem a többieket. Daniel épp egy lányra dől, és azt hajtogatja, hogy milyen kegyetlen a sors Allivel és Noahval. Le sem tudná tagadni, hogy romantikus alkat. Hiába mutatja azt nekünk, hogy nem vágyik komoly kapcsolatra, miközben oda van érte. Szeretné megosztani ezeket a dolgokat egy olyan lánnyal, aki nem csak azért van vele, mert jól sportol. Mert valljuk be, hogy elég sok lány úgy jön össze egy menő sráccal, hogy semmit sem tud róla. Ez pedig elég nagy probléma.
- Úgy látom, hogy Daniel becsajozott.
- Reméljük, hogy nem készíti ki a csajt, és tovább fogják együtt bírni, mint egy óra.
Halkan kuncogni kezdek, de le sem veszem a szemem Noahékról. Ha egy pillanatra is elbambulok, akkor tuti, hogy le fogok maradni a legjobb dolgokról, amik benne történnek. Biztos vagyok benne, hogy happy end lesz a vége.
Hirtelen egy visítás töri meg a csendet, mire én riadtan kapom a hang irányába a fejemet. A fiúk edzője épp akkor ül le Daniel mellé, ami azt jelenti, hogy óriási nagy szarban van. Ennek a kártyás incidensnek bizony következményei lesznek. Több órás edzés, míg el nem terülsz a pályán. Ezt hívjuk mi gyilkos edzésnek. Sokan azt hiszik, hogy mi mindent kibírunk. Hát ez nagy tévedés, ugyanis nálunk is van határ. Főleg, akkor vagyunk az elterülés határán, amikor betegség miatt kihagyunk egy hetet. A vissza szokás ilyenkor a legnehezebb.
- Vajon mit akarhat a terminátor? - kérdezem Nathant, miközben felé fordulok.
- Szerintem, ha vége lesz a filmnek, nagy esély van rá, hogy leszedi a fejünket.
- Csak nem olyan gonosz.
- Daniel használta a kártyáját, ami tilos, így tuti biztos, hogy szívni fogunk.
Kellemetlenül elhúzom a számat, mert teljesen igaza van. Az edzőjük mindent komolyan vesz, néha már túlságosan is. Ráférne már egy kis lazítás. Lehet, hogy utána máshogy viszonyulna a fiúkhoz.
Majd felvetem ezt az ötletet, ha úgy látom, hogy iszonyatosan nagy szarban vannak.
Gondolkodásomat Daniel hisztérikus hangja töri meg, ugyanis a terminátor bácsi, a fülénél fogva közelebb húzza magához majd halkan suttogni kezd. A mi drága jó barátunk gyorsan elhúzódik és a mellette lévő lány kezéből pedig kikapja a pattogatott kukoricát. A lány nyivákol, amitől az egész terem tőle zeng. Ennek következtében senki sem figyel a filmre, csak arra törekszenek, hogy a nyávogós csaj végre befogja. Tizenöt perc elteltével mindenki abba hagyja a veszekedést, így tovább tudjuk nézni Allie és Noah történetét. Igaz, hogy lemaradtunk, de úgy érzem semmi veszíteni valónk nincs.
- Hát én ezt már nem bírom - kiáltja el magát Mills.
- Majd azt nem fogod bírni, amit ezután kapsz - feleli
Mr. Brown elég keményen bánik vele, így Millsnek nehéz lesz a mellette lévő lányra koncentrálnia. De azok után, hogy elvette a popcornját, nem hiszem, hogy máskor is találkozni akarna vele.
- Mr. Brown annyira romantikus ez film.
- Bizony uram, ez a film nagyon romi.
- Mégis hol szedted fel ezt a csajt?
- Itt láttuk meg egymást először, és azt hiszem, hogy szerelem volt első látásra.
Megdörzsölöm a halántékomat, mert elég hosszú éjszakának nézünk elébe. Nathanre nézek, aki már a hasát fogja a nevetéstől.
- Hát ez tényleg nagyon romi fiam. Annyira, hogy mindjárt az öledbe hányok.
Hirtelen belőlem is kitör a nevetés, aminek következtében minden szempár rám szegeződik. Nem érdekel, hogy senkinek sem tetszik a viselkedésem, mert csak az a fontos, hogy jól érezzem magam.
- Tudtam, hogy maga megérti - öleli át a csaj Mills nyakát.
Nem rég mit itt nyavalygott, hogy elvették a kajáját, most meg totál oda van a barátunkért.
Most már nem sokan nézik Alliéket, mert arra kíváncsiak, hogy mi lesz Daniellel és az edzővel.
- Persze, hogy értem, hiszen tudtam, hogy előbb-utóbb, ez a sötét gyerek megtalálja majd élete párját.
- Köszönjük terminátor bá.
- Minek neveztél?
- Brown edzőnek.
- Hát nem ezt hallottam fiam. Amint vége a filmnek, van egy kis megbeszélni valóm veletek.
Az utolsó perceket csendben végig üljük, és amikor felkapcsolják a villanyt, mi már a kijáratnál vagyunk. Mondjuk egyáltalán nem megoldás az, ha elfutunk a probléma elől. A többiek épp arra készülnek, hogy beüljenek a kocsiba, amikor egy mélyen elszánt hang megállít mindannyiunkat.
- Mégis hová siettek ennyire?
- Most hívott az anyukám, hogy elfelejtett jó éjt puszit adni, és emiatt nagyon szomorú. Szeretné, ha haza mennék, hogy ezt be tudja pótolni. - feleli Nick kínlódó arccal.
Ilyen hülyeséget kitalálni, csakis azért, hogy ezt az egészet megússza. Will, vagy is a terminátor, tuti, hogy ezt nem veszi be.
- Adjak én is neked egyet?
Nick riadt szemekkel néz ránk, és azt várja, hogy kimentsük a bajból. De arra persze nem gondolt, hogy valami értelmesebb sztorival álljon elő.
- Elég volt a hülyeségből. Az estémet azzal akartam tölteni, hogy iszogatás közben meccset nézek, de valamelyik idióta volt olyan kedves, hogy a hitelkártyámat ellopva, a büfénél azzal fizetett. Ez tényleg jó móka, csak nem annak, aki a kártya tulajdonosa. Ráadásul csak az tenne ekkora ostobaságot, akinek teljesen elmentek otthonról. És mivel az én drága csapatom, csak izomagyúakból áll, akiknek nem szokásuk gondolkodni, így nem lepődtem meg azon, hogy közületek használta valaki.
- Hogy jött rá?
- Az sms után rögtön ide jöttem, hogy elkapjam az illetőt. Mivel a csapatból az egyik srác kijött elintézni a fontos dolgát, így azonnal eszembe jutott, hogy ma csak veletek voltam, senki mással. Otthon ugyanis senkinek nincs rá szüksége. Így hát megérdeklődtem, hogy abban a teremben melyik film megy, és hogy lehet-e még rá jegyet kapni. Hamar rájöttem, hogy közöttetek lehet a tettes, mert amint megláttatok teljesen be voltatok szarva. Szóval halljam, melyik idióta használta, és akkor nem lesz kemény edzés.
- Én voltam edző bá - szólal meg hangosan Daniel.
- Nem te voltál, én tettem - feleli Aaron.
- Ne legyél ennyire feláldozó Aaron, hiszen nem viheted el helyettem a balhét - feleli egy biccentéssel Nick.
Tátott szájjal nézek rá a srácokra, mert tényleg nem hiszem el azt, ami előttem folyik. Képesek magukra vállalni, csak hogy ne szenvedjen egyedül a csapattársuk. Ez tiszteletreméltó.
- Örülök, hogy ennyire kiálltok egymásért, amit sokszor szeretnék látni a pályán is. Mivel tudom, hogy ki a bűnös, így nem fogok senkit sem megbüntetni. Azt az egy személyt természetesen igen, de nem több órás edzéssel.
- Mit kellesz csinálnia?
- Vigyázni a gyerekeimre.
Ez még nem is lenne probléma, de Mills úgy gondolja, hogy remek hangja van, így elkezd nekünk énekelni. Nathan felé fordulok, hogy segítsen már rajtunk, de ő csak a fejét fogva nevet.
I believe I can fly.
I believe I can touch the sky - énekli a refrént jó hangosan.
Mivel senki sem szándékozik félbe szakítani, így kénytelenek leszünk az út további részében elviselni. Daniel, hogy jobb hatást érjen el, az éneklés mellé még mutogat is, ami nevetésre késztet. Nem szándékozom csatlakozni, hiába lett jó a hangulat, ugyanis pocsék hangom van.
A srácok csatlakoznak hozzá, így végre össze áll a banda. Nem számít, hogy van benne egy csomó hamis hang, én akkor is élvezem a produkciót. Úgy tapsolok, mintha egy koncerten lennék, és a fiúk ezt nagyon is élvezik.
Az út további része így telik el, miközben észre sem veszem, hogy megérkeztünk. Viszont arra nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fogunk megnézni. Bízom benne, hogy valami értelmesre fogunk beülni, amiben nincs sok nyálcsorgatás és véres mészárlás. Leginkább egy olyat szeretnék megnézni, amiben sok akció van, pici romantikával. Csak ne legyen benne "meghalok érted, nélküled az életem semmit sem ér" szöveg, mert attól idegbajt kapok.
Ahogy kiszállunk a kocsiból észre veszem, hogy a bejáratnál egy csapatnyi lány áll. Az egyik nagyon ismerősnek tűnik.
- Mindenki megvan? - kérdezi Aaron.
- Elméletileg.
- Hol van Daniel?
Idegesen kapkodom a fejem, hátha megpillantom valahol. Most szálltunk ki, erre rögtön eltűnik. Komolyan nyomkövetőt kellene rá rakatni, mert veszélyes egyedül elengedni bárhová is.
- Gyerekek nézzétek csak kik vannak itt! - kiált fel hirtelen Daniel a tömegben.
Mély levegőt veszek, mert eddig elfelejtettem lélegzetet venni. Nathanre nézek, aki aggódva figyeli az arcomat.
- Mi az?
- Olyan sápadt vagy. Minden rendben?
- Egy kicsit megrémültem attól, hogy ez a tökfilkó eltűnt, de már kutyabajom - feleltem egy legyintés kíséretében.
Nathan hirtelen megfogja a kezemet és egy gyors mozdulattal, a mellkasára von. Ettől a kedves gesztustól elakad a lélegzetem. Az illata azonnal megcsap, így kábultan nézek bele a szemeibe.
- Nyugi, vele semmi rossz nem történhet, ugyanis Ő maga szokta kreálni a bajt.
Hangosan felnevetek, mire a többiek értetlenül néznek ránk. Elpirulok, és amilyen gyorsan csak tudom eltolom magamtól Wildot.
- Na, drága gerle párocskám, ideje lenne bemenni, mert még a végén egy filmre sem fogunk beülni.
Ezzel teljesen egyetértettem, így kihúzva magam elindulok Daniel felé. Amint megpillantom a mellette lévő lányokat, abban a hitben vagyok, hogy becsajozott, de ekkor mindenki felém fordítja a fejét.
- Hát ti mit kerestek itt?
- Wild hívott fel minket, hogy szükséged van ránk. Hiszen te is tudod, hogy van ez. A lányok mindig tartsanak össze, ha idióta fiúkról van szó - felelte kacsintva Lydia.
- Randizásra is jó a mozi, ugyanis a legjobb hely arra, hogy egy pár összemelegedjen -felelte Mills.
- Erősen kétlem, hogy bárki is összebújna veled, hiszen senki sem akar egy film kellős közepén nyálat cserélni, egy olyan sráccal, aki másról sem tud beszélni, mint a farmon lévő állatairól. Ráadásul Harry Styles rajongó vagy, ami egy sráctól nem igazán menő.
- Álljunk csak meg egy pillanatra - emeli fel a mutató ujját Daniel. - Ki a fene mesélte be azt neked, hogy imádom a kis csávót? Nincs azaz Isten, hogy szeressem, hiszen a nagyanyámnak szebb a frizurája annál a gyereknél, - sőt bátran merem azt állítani, hogy a farmunkon lévő kecskének is menőbb a sérója.
Hangosan felnevetek a barátaim civakodásán, hiszen nincs olyan nap, hogy ők ketten ne esnének egymásnak. Lydiának mindig is nagy szája volt, főleg Millsel szemben. És mivel Nate haverja sem csendes, így sokszor kénytelenek vagyunk edzésen is végig hallgatni a sok hülyeséget.
- Ha nem ő a kedvenc énekesed, akkor ki?
- Én nem foglalkozok ilyenekkel, ugyanis nálam csak az a lényeg, hogy bulizós zene legyen.
- Ha egy buliban lennél, és tegyük fel, hogy lejátszanák mondjuk Harry egyik számát, akkor is szívesen ráznád rá a segged?
Úgy nézek a barátnőmre, mintha két feje nőtt volna. A mozi előtt képesek ilyenekről vitázni, amikor nem ide tartozik, hiszen nem egy koncertre jöttünk, ahol az énekest lehet kritizálni. Őket elnézve elég hosszú esténk lesz. Muszáj lesz oda figyelnem arra, hogy Daniel ki mellé ül, mert egy biztos, hogy Lydia mellé nem fog. Nem azért csinálom ezt, mert én köcsög akarok lenni, hanem azért, mert nem akarom filmnézés közben is őket hallgatni. Sőt abban is biztos vagyok, hogy ki is zavarnák a két nagyszájút. Hangosan fújtatok egyet, hiszen már kezd ebből egy kicsit elegem lenni, ráadásul kezdek a bejárathoz fagyni. Nathan látja rajtam, hogy fázok, így mosolyogva rám teríti a dzsekijét. Szorosan összehúzom magamon, majd felé fordulva halkan megköszönöm neki.
- Úgy érzem, hogy erre nem vagyok köteles válaszolni.
- Szóval csak rajongsz érte.
- Tuti, hogy azért emlegeted folyton őt, mert te rajongsz érte, csak félsz meg mondani a barátaidnak.
- Nekem nem ő a kedvencem, nagy okos.
- Befejeznétek már végre? Elhiszem, hogy szeretitek egymás vérét szívni, ami edzésen tényleg jó móka, de itt kint a hidegben nem igazán kellemes végig hallgatni.
- Angelnek igaza van srácok. Azért jöttünk, hogy kikapcsolódjunk.
- Na akkor húzzunk be jegyet venni még mielőtt lekéssük az utolsó vetítést is.
A barátaink előre mennek, mi pedig Nathannel utolsóként zárjuk a sort. Remélem a többiek olyan filmet választanak, amin sokat lehet majd röhögni, nem pedig sírni, hiszen semmi kedvem ahhoz, hogy az egereket itassam a szomorúságom miatt. A többiek azonnal megállnak a plakátnál, hogy szemügyre vegyék a most következő filmeket. Kis termetemnek köszönhetően semmit sem látok, így kénytelen leszek megvárni míg a srácok végeznek a tanulmányozásával.
- Basszus! - kiált fel az egyik srác, mire ijedten nézünk rá, hogy most mi a fene történt.
Értetlenül nézek Wildra, hogy mondjon már valamit, mielőtt totálisan sokkot kapnék.
- Én nem fogok valami nyálas szart nézni.
- Mik a lehetőségek? - kérdeztem nem túl bizakodóan.
- Szemfényvesztők kettő vagy a Szerelmünk lapjai.
- A második nem hangzik valami túl jól - feleltem nyúzott arccal.
- Még szép, hogy nem, mert ez egy csöpögős film. Ráadásul valami évfordulója van, amin tuti, hogy sok nyálcserélő idióta lesz - húzta el a száját kellemetlenül Nick.
- Srácok nézzétek a jó oldalát. Ezen a filmen össze lehet bújni.
- Hogy engem ez mennyire meghat - feleli Aaron nem túl vidáman.
A lányok többen vannak, mint a fiúk, így tuti, hogy a másodikra fognak szavazni, ugyanis a csapattársaim oda vannak a nyáladzásért. Éreztem, hogy nem kellett volna eljönnöm. Most végig kellesz néznem egy drámát. Nagyszerű, ennél már úgysem lehet rosszabb. Annyira elmerültem a saját gondolataimban, hogy észre sem vettem azt, hogy a csapattársaim veszekednek.
Hirtelen egy kéz ragadja meg a csuklómat, így megfordulva a tengelyem körül az illetőre nézek, aki nem más, mint a legjobb barátom.
- Te mit szeretnél megnézni?
- Hát bármit, csak ne romantikusat.
- Ezzel úgy látszik nem vagyok egyedül, és ahogy látom a fiúknak sem tetszik a dolog. Azt javaslom, hogy lógjunk be a másik filmre - feleli egy huncut mosoly kíséretében.
Fülig érő mosollyal lépek közelebb hozzá majd nem gondolva a következményekre átölelem a derekát. Az érintésemre megfeszül egy pillanatra, de azonnal viszonozza az ölelésemet. Legszívesebben itt maradnék a karjaiban, de tudom, hogy ez lehetetlen.
- Hé ti ketten! - szól ránk hirtelen Lydia.
Amilyen gyorsan csak lehet szétrebbenünk, nehogy félreértsék a helyzetet. Minden szempár ránk szegeződik, így az arcomra teszem a kezemet, még mielőtt észrevennék, hogy elpirultam.
- Mi az? Megbeszéltétek már, hogy melyik legyen?
- A lányok úgy döntöttek, hogy menjünk be a másodikra.
Na ettől féltem én. Bemenni egy olyan vetítésre, amiről úgy fogsz kijönni, mint egy zombi. Zsebkendő ugyan van nálam, de nem szándékozom használni. De viszont a tartalmát olvasva, ha tényleg erre fogunk bemenni, akkor szükség lesz rá. Hurrá ennél szebb pénteket el sem tudok képzelni.
- Na jól van emberek, akkor megveszem a jegyeket - kiáltja el magát hirtelen Lydia.
- Csak a lányoknak vedd meg, mert mi ugyan nem fogunk erre bemenni.
- De az előbb döntöttük el, hogy a másodikra megyünk be.
- Nem közösen döntöttük el, hanem ti - mutat a lányok felé Aaron.
Mondjuk ebben teljesen igaza van. A lányok azt hitték, hogy mivel többen vannak, így a fiúk bele egyeznek abba, hogy megnézik velünk együtt.
- Akkor mit szeretnétek? Háborús filmet?
- Na jó, elég volt! - kiáltom el magam, mire mindannyian felém fordulnak.
Muszáj lesz békét teremteni közöttük, mert képesek lennének ezen órákig vitázni, amit most nem hagyhatok. Azért jöttünk ide, hogy kikapcsolódjunk és nem pedig, hogy veszekedjünk.
- Tudom, hogy nem vagyunk egyformák. Nem szerethet mindenki mindent. Az úgy nem lenne fair. De csapattársak vagyunk az ég szerelmére! Mindig együtt hoztuk meg a legfontosabb döntéseket. Most is így kell tennünk, mert a vitatkozás nem vezet sehová sem. Ezért legyetek olyan kedvesek, hogy mindannyian leülünk és ezt az egészet szépen megbeszéljük. És nem akarok senkitől sem egy rossz szót hallani. Világos voltam?
A fiúk meg sem mernek szólalni, csak hevesen bólogatnak, a lányok pedig egy halk igennel válaszolnak. Legalább már nem zeng tőlünk az egész mozi.
- Támadt egy ötletem - szólal meg hirtelen Daniel.
- Na halljuk nagy okos.
- Üljünk be mind a kettőre, így mindenki jól jár.
- Benne vagyunk - felelik egyszerre a többiek.
Egy óra alatt végre ezt is elértük. Lydia mindenki előtt bejelenti, hogy ő szeretné megvenni a jegyeket, mi addig gondoskodjunk a kajáról. Danielnek ezt nem kell kétszer mondani, ugyanis ő az első, aki megjelenik a pultnál. Meg sem lepődünk ezen, hiszen mindene a hasa, de csakis a nők után. A fiúk, a nagy adag nachost választják, és mivel a legtöbb lány nem szeretne elhízni, így ők a kis adagból kérnek. Én rögtön a nagyot választom, mert nem foglalkozok ilyenekkel. Igaz, hogy nem kellene túlzásba vinnem, hiszen jól kell teljesítenem a pályán, de egyszerűen képtelen vagyok neki ellenállni. Ezért Mrs. Cross biztos, hogy ki fog nyírni, de emiatt ráérek később is rágódni. Most az a lényeg, hogy elfelejtsem a mai nap szarságait, és a gondokat pedig holnapra hagyom.
Amint a kezembe veszem a kedvenc mozis kajámat indulok is Lydia felé, aki, mint mindig most is Danielel vitatkozik. Nagyot sóhajtok, mert ezt sosem fogják abba hagyni. Egyszer érném már el azt, hogy megegyeznek valamiben. Megforgatom a szemeimet, majd gyorsan közéjük állok, hogy ezt az egészet ne tudják folytatni.
- Mi ütött már belétek megint?
- Daniel az edzőjük kártyáját használta a büfénél.
- Ez most komoly?
- Most miért fújjátok fel a dolgot? Egyszer úgyis el kell költeni, ami rajta van, és inkább erre menjen el a pénz, minthogy benézzünk egy sztriptíz bárba.
Még mindig tátott szájjal bámulom az idióta haverunkat. Fogadni mernék rá, hogy ezt direkt csinálta.
- Hát veled aztán nem megyünk sokra. Holnap reggel tuti, hogy kikapunk az edzőtől, és akkor jöhet a több órás szopás - feleli fancsali képpel Nate.
Mindannyian felsóhajtunk, és próbálunk megfeledkezni arról, hogy holnap nekünk lőttek.
Nem csak a fiúk fognak szívni emiatt, hanem mi is. Igaz, hogy nem tudtunk erről az egészről, de nem hagyhatjuk, hogy a srácok vigyék el a balhét. Túl csöpögősen hangzik, de amióta együtt edzünk, képesek vagyunk arra, hogy bármiben kiálljunk egymásért.
- Felesleges ezen rágódni, hiszen már kifizettük a kajáinkat, és visszacsinálni már úgysem tudjuk. De őszintén szólva én még a jegyeket is fizettem volna belőle - feleli Aaron pimasz mosollyal az arcán.
Hát meg kell hagyni a srácok nem szívbajosak. Edzésen is többször előfordult már, hogy a saját edzőjüket szívatták. Még tisztán emlékszem arra, hogy a sípját bekenték ragasztóval, mert már elegük volt abból, hogy folyton azt fújja, miközben keményen edzenek.
- Menjünk élvezzük ki ezt a mai napot. Reggel pedig szembeszállunk a terminátorral, ha úgy adódik.
- Kit neveztek terminátornak?
- Kristen nem hiába vagy te a legsötétebb a csapatban.
- Most miért bántasz?
- Mint ahogy az előbb is említettem, sötét vagy.
- De szőke a hajam.
- Hát én menten a falnak megyek, ettől a nőtől.
Igaza van Aaronnak. Annak ellenére, hogy remekül focizik, nagyon sötét, és ezt sajnos nem képes beismerni. De hát mi így szeretjük.
Mindenki sorbán áll a jegyszedőnél, míg én csendben a gondolataimba merülök. Eszembe jut az Adamnél töltött délutánom. Arra számítottam, hogy majd együtt töltjük a napot, miután kibékültünk. Csak, hogy ez mind romba dőlt. Szemétség volt tőlem megnézni a felvételi papírját, de esküszöm, hogy nem volt szándékos, hiszen úgy volt oda rakva, mintha valaki azt szeretné, hogy rátaláljak. Ez elég furcsa. Lehet, hogy túlzok, de nekem akkor is gyanús.
- Angel!
- Igen?
- Gyere, most már bemehetünk.
A legfelső sor közepén helyezkedünk el, így mindent látni fogunk a filmből. Sajnos, elég jól fogjuk látni a megrázó jeleneteket is. Remélem nem fogok itt mindenki előtt bőgni. Mondjuk ez nem lenne ciki, ugyanis lány vagyok, így a fiúk, ezt természetesnek vennék. Csak én nem rajongok a nyáladzásért sem pedig azért, hogy kisírjam rajta az életemet.
Kényelmesen elhelyezkedek, majd a tekintetemmel Danielt és Lydiát kezdem el keresni. Úgy látom, hogy elég messze ülnek egymástól, ami számomra megkönnyebbülés. Legalább csendben lesznek.
Még mielőtt elkezdődne a vetítés szétnézek a teremben. Egy csomó szerelmespár van itt. Remek, ennél szebb látvány nem is érhetne. Jobb lesz, ha inkább a falat nézem, minthogy szomorú legyek.
Hirtelen egy kéz kulcsolódik rá az enyémre, ami kizökkent a gondolataimból. A legjobb barátom aggódva néz a szemeimbe majd közelebb hajol, hogy más ne hallja a beszélgetésünket.
Nem akarom tönkre tenni az estélyüket, csakis azért, mert ma szar napom van. Végig ülöm és legfeljebb, ha nem tetszik a film, akkor ismét elgondolkodok majd azon, hogy mihez kezdjek ezek után Adammel.
- Meg leszek.
- Biztos?
- Ha rád feküdnék és nyögdécselnék az azt jelenti, hogy nem bírom a nyáladzást a két főszereplő között.
Halkan felnevet, majd közelebb húzva magához egy puszit nyom a homlokomra. Ez a kedves gesztus a lelkemig hatol. Szeretném neki azt mondani, hogy hálás vagyok neki azért, hogy évek óta ilyen jó barátom, még akkor is, ha ezt meg sem érdemlem. De még mielőtt megszólalhatnék, a terem elsötétül, ami azt jelenti, hogy kezdődik a Szerelmünk lapjai. Oldalra pillantok, hogy megnézzem mit csinálnak a srácok. Hát ahogy látom egyiküket sem igazán érdekli a film, ugyanis képeket készítenek. Ezért érdemes volt beülniük. Nevetve megrázom a fejem, majd ismét a képernyőre szegezem a tekintetem. Sokszor hallottam már arról, hogy milyen jó a Szerelmünk lapjai. Remélem nekem is ez lesz róla a véleményem. Bár magamat ismerve, csak a számat fogom rajta húzgálni.
Öt perccel a kezdés után pislogni is alig merek. A szívem óriásit dobban annál a jelenetnél, amikor Noah csimpaszkodik az óriás keréken. Te jó Isten, még én szédülök helyette, ugyanis nagyon parázok a magasságtól. Nathan szorosabban fogja a kezemet, hogy visszanyerjem a nyugalmamat.
Viszont a pánikom ellenére végig követem az eseményeket. Noah rávette Alliet, hogy randizzon vele. Kár, hogy ilyen kitartó férfiak, csak a filmekben és a könyvekben léteznek.
Az együtt töltött idő alatt észre lehetett venni, hogy teljesen komolyan gondolják a kapcsolatukat. Szerelmesek voltak egymásba, és kitartottak egymás mellett, annak ellenére, hogy Noah nem volt gazdag. Viszont Allie szülei nem nézték jó szemmel ezt a kapcsolatot.
Sosem értettem, az ilyen filmeket. Attól, hogy még nincs pénze, a szeretet, ami a szívében lakozik, sokkal többet ér. Mert hiába van az illetőnek sok pénze, a szeretetet és a szerelmet nem lehet megvásárolni. Csak sokan ezt nem veszik észre, mert fontosabbnak tartják a társadalmi rangot, ami eléggé elszomorító.
Most, hogy annyira bele merültem a saját gondolataimba, egy picit lemaradtam. Gyorsan Nathan felé fordulok, aki le sem veszi a tekintetét a képernyőről.
- Basszus, annyira elbambultam, hogy le maradtam az előző jelenetről.
- A szülők szétválasztották őket.
Elkerekedett szemmel nézek rá, de félek, hogy ha a képernyőre nézek, akkor összetörik a szívem, mint annak a két szereplőnek. Tudom, hogy azt ígértem, nem fogok nyáladzani, sem sírni, de akkor sem vagyok érzéketlen, attól függetlenül, hogy ez csak egy film.
- Ez nem fair - biggyesztem le az ajkaimat szomorúan.
- Ahhoz, hogy szépen süssön a Nap egy kapcsolatban, túl kell élni egy nagy vihart.
- Mikor lettél te ennyire nagy költő?
- Amióta buknak rám a csajok.
Nevetve rácsapok a vállára, mert tudom, hogy ezt azért csinálta, hogy jobb kedvre derítsen.
Oldalra pillantok, hogy megnézzem a többieket. Daniel épp egy lányra dől, és azt hajtogatja, hogy milyen kegyetlen a sors Allivel és Noahval. Le sem tudná tagadni, hogy romantikus alkat. Hiába mutatja azt nekünk, hogy nem vágyik komoly kapcsolatra, miközben oda van érte. Szeretné megosztani ezeket a dolgokat egy olyan lánnyal, aki nem csak azért van vele, mert jól sportol. Mert valljuk be, hogy elég sok lány úgy jön össze egy menő sráccal, hogy semmit sem tud róla. Ez pedig elég nagy probléma.
- Úgy látom, hogy Daniel becsajozott.
- Reméljük, hogy nem készíti ki a csajt, és tovább fogják együtt bírni, mint egy óra.
Halkan kuncogni kezdek, de le sem veszem a szemem Noahékról. Ha egy pillanatra is elbambulok, akkor tuti, hogy le fogok maradni a legjobb dolgokról, amik benne történnek. Biztos vagyok benne, hogy happy end lesz a vége.
Hirtelen egy visítás töri meg a csendet, mire én riadtan kapom a hang irányába a fejemet. A fiúk edzője épp akkor ül le Daniel mellé, ami azt jelenti, hogy óriási nagy szarban van. Ennek a kártyás incidensnek bizony következményei lesznek. Több órás edzés, míg el nem terülsz a pályán. Ezt hívjuk mi gyilkos edzésnek. Sokan azt hiszik, hogy mi mindent kibírunk. Hát ez nagy tévedés, ugyanis nálunk is van határ. Főleg, akkor vagyunk az elterülés határán, amikor betegség miatt kihagyunk egy hetet. A vissza szokás ilyenkor a legnehezebb.
- Vajon mit akarhat a terminátor? - kérdezem Nathant, miközben felé fordulok.
- Szerintem, ha vége lesz a filmnek, nagy esély van rá, hogy leszedi a fejünket.
- Csak nem olyan gonosz.
- Daniel használta a kártyáját, ami tilos, így tuti biztos, hogy szívni fogunk.
Kellemetlenül elhúzom a számat, mert teljesen igaza van. Az edzőjük mindent komolyan vesz, néha már túlságosan is. Ráférne már egy kis lazítás. Lehet, hogy utána máshogy viszonyulna a fiúkhoz.
Majd felvetem ezt az ötletet, ha úgy látom, hogy iszonyatosan nagy szarban vannak.
Gondolkodásomat Daniel hisztérikus hangja töri meg, ugyanis a terminátor bácsi, a fülénél fogva közelebb húzza magához majd halkan suttogni kezd. A mi drága jó barátunk gyorsan elhúzódik és a mellette lévő lány kezéből pedig kikapja a pattogatott kukoricát. A lány nyivákol, amitől az egész terem tőle zeng. Ennek következtében senki sem figyel a filmre, csak arra törekszenek, hogy a nyávogós csaj végre befogja. Tizenöt perc elteltével mindenki abba hagyja a veszekedést, így tovább tudjuk nézni Allie és Noah történetét. Igaz, hogy lemaradtunk, de úgy érzem semmi veszíteni valónk nincs.
- Hát én ezt már nem bírom - kiáltja el magát Mills.
- Majd azt nem fogod bírni, amit ezután kapsz - feleli
Mr. Brown elég keményen bánik vele, így Millsnek nehéz lesz a mellette lévő lányra koncentrálnia. De azok után, hogy elvette a popcornját, nem hiszem, hogy máskor is találkozni akarna vele.
- Mr. Brown annyira romantikus ez film.
- Bizony uram, ez a film nagyon romi.
- Mégis hol szedted fel ezt a csajt?
- Itt láttuk meg egymást először, és azt hiszem, hogy szerelem volt első látásra.
Megdörzsölöm a halántékomat, mert elég hosszú éjszakának nézünk elébe. Nathanre nézek, aki már a hasát fogja a nevetéstől.
- Hát ez tényleg nagyon romi fiam. Annyira, hogy mindjárt az öledbe hányok.
Hirtelen belőlem is kitör a nevetés, aminek következtében minden szempár rám szegeződik. Nem érdekel, hogy senkinek sem tetszik a viselkedésem, mert csak az a fontos, hogy jól érezzem magam.
- Tudtam, hogy maga megérti - öleli át a csaj Mills nyakát.
Nem rég mit itt nyavalygott, hogy elvették a kajáját, most meg totál oda van a barátunkért.
Most már nem sokan nézik Alliéket, mert arra kíváncsiak, hogy mi lesz Daniellel és az edzővel.
- Persze, hogy értem, hiszen tudtam, hogy előbb-utóbb, ez a sötét gyerek megtalálja majd élete párját.
- Köszönjük terminátor bá.
- Minek neveztél?
- Brown edzőnek.
- Hát nem ezt hallottam fiam. Amint vége a filmnek, van egy kis megbeszélni valóm veletek.
Az utolsó perceket csendben végig üljük, és amikor felkapcsolják a villanyt, mi már a kijáratnál vagyunk. Mondjuk egyáltalán nem megoldás az, ha elfutunk a probléma elől. A többiek épp arra készülnek, hogy beüljenek a kocsiba, amikor egy mélyen elszánt hang megállít mindannyiunkat.
- Mégis hová siettek ennyire?
- Most hívott az anyukám, hogy elfelejtett jó éjt puszit adni, és emiatt nagyon szomorú. Szeretné, ha haza mennék, hogy ezt be tudja pótolni. - feleli Nick kínlódó arccal.
Ilyen hülyeséget kitalálni, csakis azért, hogy ezt az egészet megússza. Will, vagy is a terminátor, tuti, hogy ezt nem veszi be.
- Adjak én is neked egyet?
Nick riadt szemekkel néz ránk, és azt várja, hogy kimentsük a bajból. De arra persze nem gondolt, hogy valami értelmesebb sztorival álljon elő.
- Elég volt a hülyeségből. Az estémet azzal akartam tölteni, hogy iszogatás közben meccset nézek, de valamelyik idióta volt olyan kedves, hogy a hitelkártyámat ellopva, a büfénél azzal fizetett. Ez tényleg jó móka, csak nem annak, aki a kártya tulajdonosa. Ráadásul csak az tenne ekkora ostobaságot, akinek teljesen elmentek otthonról. És mivel az én drága csapatom, csak izomagyúakból áll, akiknek nem szokásuk gondolkodni, így nem lepődtem meg azon, hogy közületek használta valaki.
- Hogy jött rá?
- Az sms után rögtön ide jöttem, hogy elkapjam az illetőt. Mivel a csapatból az egyik srác kijött elintézni a fontos dolgát, így azonnal eszembe jutott, hogy ma csak veletek voltam, senki mással. Otthon ugyanis senkinek nincs rá szüksége. Így hát megérdeklődtem, hogy abban a teremben melyik film megy, és hogy lehet-e még rá jegyet kapni. Hamar rájöttem, hogy közöttetek lehet a tettes, mert amint megláttatok teljesen be voltatok szarva. Szóval halljam, melyik idióta használta, és akkor nem lesz kemény edzés.
- Én voltam edző bá - szólal meg hangosan Daniel.
- Nem te voltál, én tettem - feleli Aaron.
- Ne legyél ennyire feláldozó Aaron, hiszen nem viheted el helyettem a balhét - feleli egy biccentéssel Nick.
Tátott szájjal nézek rá a srácokra, mert tényleg nem hiszem el azt, ami előttem folyik. Képesek magukra vállalni, csak hogy ne szenvedjen egyedül a csapattársuk. Ez tiszteletreméltó.
- Örülök, hogy ennyire kiálltok egymásért, amit sokszor szeretnék látni a pályán is. Mivel tudom, hogy ki a bűnös, így nem fogok senkit sem megbüntetni. Azt az egy személyt természetesen igen, de nem több órás edzéssel.
- Mit kellesz csinálnia?
- Vigyázni a gyerekeimre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése